Pastel de Belém (Lackfi János)

Hozzávalók a tésztához:

• 30 dkg fagyasztott leveles tészta
• A krémhez:
• 4 tojás
• 12 dkg cukor
• 1 tk vaj
• 4 dl tej

Elkészítés:

A sütőt a legmagasabb fokozatra kapcsoljuk (220-250 fok). A leveles tésztát téglalap alakúra nyújtjuk, 30 x 20 cm-esre, és a hosszanti oldalánál fogva szorosan feltekerjük. Folpackba csomagolva hűtőbe tesszük. 3,5 dl tejet, a cukorral, sóval és a vajjal forrásig melegítjük. A lisztet a maradék (0,5 dl) tejjel csomómentesre keverjük, majd hozzáöntjük, több részletben, folyamatosan keverve a forró cukros tejet. Kevergetve lehűtjük. Mikor langyos a krém, egyesével hozzáadjuk a tojássárgájákat. Kikeverjük. A muffinsütő mélyedéseit alaposan kivajazzuk. A hűtőből kivett tésztahengert 12 egyforma darabra vágjuk, és az így kapott szeleteket lapogatjuk, kihúzzuk és kosárkákat formálunk. Belesimítjuk a mélyedésekbe. Mindegyiket 2/3-ig töltjük a krémmel. A forró sütőbe dugjuk kb. 12 percre, ennyi idő alatt a tészta is átsül. Végül grillfunkcióra váltunk és 2 perc alatt hagyjuk, hogy aranyszínűre süljön a tetejük. Nem baj, ha itt-ott fekete foltok is képződnek rajta, sőt!
Jó étvágyat!

Egy kis érdekesség a sütiről:

A pastel de nata története egészen a XVIII. századig nyúlik vissza, amikor is a lisszaboni Belém torony mögötti Szent Jeromos rendi kolostorban élő szerzetesek elkezdték árusítani a kis, kerek tésztakosárkákat, amibe édes krémet sütöttek. A tojásfehérjéket a rendek a ruhák keményítésére használták, de a sárgájából különféle süteményeket készítettek, amit azután értékesítettek is. Bár a titkot őrizték a szerzetesek, s állítólag csak egy cukrászatnak árulták el, a sütemény annyira nem bonyolult, hogy ne lehetne megközelítőleg olyan jót csinálni, mint az ő titkos receptjük. A lényeg, hogy a bolti vagy házi leveles tésztából készített kosárkába teljes tejből vagy tejszínből, tojássárgájából készített, cukorral édesített krémet öntenek, amely a sütés közben megszilárdul. A süteményt Lisszabonban rendkívül magas hőfokon szokás sütni, a közel 400 fokos sütőben születnek ugyanis a süteményre oly jellemző foltok a sűrűsödő töltelék tetején, s ez a hőfok kell ahhoz, hogy a tészta ne ázzon meg, és a töltelék is könnyen és gyorsan megkössön. Bár számos változata létezik ennek a süteménynek, Lisszabonban, pontosabban Belémben 1837 óta üzemel az a bizonyos cukrászda, amelynek tulajdonosai állítják: ők az eredeti, az a szerzetesek receptjén alapuló és a lisszaboniak által megszeretett süteményt sütik, ennek okán még le is védették a sütemény eredeti nevét, ma már csak itt kapható pastel de Belém, a többi mind csak pastel de nata lehet.